nagyon fáj

volt a napokban amikor nagyon fájt valami.....kiírtam magamból,és mondhatni hogy jobb...

Nem tudod,hogy mennyire fáj...

Nem tudod hogy mennyire fáj….
De nem kivánom hogy tudd
Hazudd,hogy tudod..hazudd
Ez, mitől ráng a gyomorszáj…

Miért…miért tetted velem ezt,
Miért?hogy kínok között elsenyvessz?
S még te várod,hogy újra ragyogjak,
Te,kinek a szíve ura a fagyoknak?

Tudd meg te féreg:tombolok belül,
S a régi szeretet haraggá vegyül.
Ez kellett neked?hát most megkapod
Kóros elmédbe bele fogod vésni a tegnapot.

Jó- e a bosszú? azt mondja meg más,
Nekem nincsen más tisztem,mint a szomorítás.
Pedig nem erre tanítottak régen a bölcsek,
De most mégis arra vágyok,hogy lelkileg öljek.

Eljöhetne már a szép idő,a bolond tavasz,
Addigra csak levenném már a fájdalomtapaszt.
Talán szívem addigra nem okád forró vért,
Nem lesz többé olyan, ami lelkembe mélyen sért.

Schnabel Annabella