Ő...
Mint az ég éji leplén a csillagok,
Mikor rám néz szép szemével,Felragyog
szemének kedves mély kökénye,
minek mintát rajzoltak a közepébe.
Lágyan átölelve csókot lehel rám,
Oh...ha tehetném,visszahoznám
az eltelt csodás perceket,órákat
Miben kaptam tőled szerelmes rózsákat.
Ha lehet,szerelmet kérnék tőled felém.
Attól csak nagyobbra nőne a remény,
hogy telt ajkaidat újra ízlelhetem,
és hogy csak a Notit szerethetem.
a vers okt. végi nov. eleji a.d. 2010
Schnabel Annabella
Mint az ég éji leplén a csillagok,
Mikor rám néz szép szemével,Felragyog
szemének kedves mély kökénye,
minek mintát rajzoltak a közepébe.
Lágyan átölelve csókot lehel rám,
Oh...ha tehetném,visszahoznám
az eltelt csodás perceket,órákat
Miben kaptam tőled szerelmes rózsákat.
Ha lehet,szerelmet kérnék tőled felém.
Attól csak nagyobbra nőne a remény,
hogy telt ajkaidat újra ízlelhetem,
és hogy csak a Notit szerethetem.
a vers okt. végi nov. eleji a.d. 2010
Schnabel Annabella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése