nyárbúcsúztató

Utolsó nyárnak estjén...

ahogy az eső kopogását hallom,
Tudom:idővel jön az alkony.
S az énekesmadarak csicsergő lágy dalával
hagyom magam mögött a nyarat minden bajával.

Hisz mindenkinek hozott valamit,
ha más nem,a madarak dalait.
Hisz minden alkonykor édesen daloltak,
hallottam,mikor babám kezei melegen karoltak.

Vagy csak az a szív dobbant tőle,
ami a szerelemből táplálkozott előre?
S csak nekem lett volna oly édes,
hogy nekik a daluk nem vétkes?

Schnabel Annabella 2010 aug 31